Bizonyára feltűnt Nektek, hogy mostanában ritkultak a kifejtős bejegyzések, és szinte csak a Napi 10 van. Nagyon egyszerű az oka, ugyanis megszületett második gyermekem, ezért lényegesen kevesebb időm van a bloggal foglalkozni, mint korábban. A mai bejegyzést is már három hete kellett volna megírjam, de jobb későn, mint soha. Szeptemberben már volt egy nagy 20. évforduló, amiről itt is szó volt. Március 9-én újabb 20. évfordulóhoz érkeztünk, és ez sem felemelőbb, mint a korábbi, hiszen ez is halálhoz köthető, méghozzá a '90-es évek másik nagy egyéniségének, a 24 évesen szintén erőszakos halált halt The Notorious B.I.G. halálának évfordulója.
1972.05.21-1997.03.09
 |
| Forrás: https://www.youtube.com |
Biggie Smalls, ahogy "eredeti" művésznevén hívták megkerülhetetlen figura volt haláláig és nem csak a termete miatt. Bár nekem, mint 2Pac rajongónak a nagykönyv szerint utálnom kellene, de hagyjuk már ezeket a baromságokat. Én nagyon is szerettem és szeretem a mai napig Biggie zenéjét. Az, ami 2Pac és közte történt egy nagyrészt a média által (meg Suge Knight által) generált beef volt és nem valós rivalizálás. Kár, hogy ennek a vége mindkettejük halála lett, bár valószínűsíthető, hogy más más okok miatt.
Aki még nem látta a róla készült filmet, az pótolja be. Mint film, nem korszakalkotó darab, de a hip hop rajongóknak kötelező.
Biggie esetében sem írok hosszasan az életéről, ismeritek szerintem jól, inkább nála is csak a zenére koncentrálok.
Bizonyára sokan ismeritek az egyik első felvételt róla, amikor még csak 17 évesen freestyleozik az utcán egy battle keretében. Már itt megmutatkozott a tehetsége, és látszik, hogy nem csak egy átlagos feka srác, aki szeretne rapper lenni.
Első lemeze a Ready To Die 1994-ben jelent meg és többszörös platina lett. Nem véletlen. Hiteles volt a sztori, és az arc is hozzá, ráadásul még kibaszott jó flowja is volt. Mi kell még.
1997-es Life After Death dupla lemeze két héttel halála után jelent meg. A halál nagy üzlet és ez látszik ezen az albumon is. 690.000 eladott példány az első héten és azóta pedig már 5 millió felett tart. Persze nem akarom csökkenteni az érdemeit, mert tényleg minden idők egyik legjobb albuma lett. A Rolling Stone magazin 2003-ban minden idők 500 legjobb zenei lemeze közé választotta.
1999-ben Puffy-ék még összerakták a Born Again albumot, amin korábbi kiadatlan számai voltak újrakeverve és vendégelőadókkal megspékelve. Nem volt rossz, de azért érezhető volt, hogy ez már nem az igazi.
Ezt követően már csak a szokásos régi számok újrakeverése, megmaradt felvétel foszlányok megerőszakolása típusú albumok érkeztek. Ezeket én már nem nagyon szeretem, teljesen elveszik az előadó eredeti egyéniségét, mert olyan számokat tesznek alá és olyan előadókat mellé, amilyeneket ő sohasem játszott és akikkel sohasem szerepelt együtt és ettől olyan idegen nekem az egész. Ez persze nem csak Biggiere igaz, hanem az többi hasonló sorsú előadóra is. Talán 2Pac posztumusz albumai kivételek a Better Dayz-ig, mert ő volt annyira produktív, hogy a tengernyi kiadatlan számából még hosszú évekig el tudtak lenni a kiadói anélkül, hogy kiveszett volna belőle a lényeg. Aztán ő is erre a sorsra jutott.
Biggie esetében egyetlen számomra üdítő kivétel volt, ami aztán tényleg az abszurd remixek non plusz ultrája lehetne, amikor Frank Sinatra és Biggie számait keverték össze egy egész albumon keresztül Bed Stuy Meets Blue Eyes címmel. Akárki akármit mond, szerintem nagyon fasza kis album lett.
Első lemeze a Ready To Die 1994-ben jelent meg és többszörös platina lett. Nem véletlen. Hiteles volt a sztori, és az arc is hozzá, ráadásul még kibaszott jó flowja is volt. Mi kell még.
- Gimme The Loot
- Warning
- Ready To Die
- Juicy
- Big Poppa
- Unbelievable
- Who Shot Ya?
1997-es Life After Death dupla lemeze két héttel halála után jelent meg. A halál nagy üzlet és ez látszik ezen az albumon is. 690.000 eladott példány az első héten és azóta pedig már 5 millió felett tart. Persze nem akarom csökkenteni az érdemeit, mert tényleg minden idők egyik legjobb albuma lett. A Rolling Stone magazin 2003-ban minden idők 500 legjobb zenei lemeze közé választotta.
- Somebody's Gotta Die
- Kickin' The Door
- Last Day
- Notorious Thugs
- Ten Crack Commendments
- Sky's The Limit
- Long Kiss Goodnight
- You're Nobody (Till Somebody Kills You)
1999-ben Puffy-ék még összerakták a Born Again albumot, amin korábbi kiadatlan számai voltak újrakeverve és vendégelőadókkal megspékelve. Nem volt rossz, de azért érezhető volt, hogy ez már nem az igazi.
- Dead Wrong
- Dangerous Mc's
- Niggas
- Would You Die For Me?
- Come On
Ezt követően már csak a szokásos régi számok újrakeverése, megmaradt felvétel foszlányok megerőszakolása típusú albumok érkeztek. Ezeket én már nem nagyon szeretem, teljesen elveszik az előadó eredeti egyéniségét, mert olyan számokat tesznek alá és olyan előadókat mellé, amilyeneket ő sohasem játszott és akikkel sohasem szerepelt együtt és ettől olyan idegen nekem az egész. Ez persze nem csak Biggiere igaz, hanem az többi hasonló sorsú előadóra is. Talán 2Pac posztumusz albumai kivételek a Better Dayz-ig, mert ő volt annyira produktív, hogy a tengernyi kiadatlan számából még hosszú évekig el tudtak lenni a kiadói anélkül, hogy kiveszett volna belőle a lényeg. Aztán ő is erre a sorsra jutott.
Biggie esetében egyetlen számomra üdítő kivétel volt, ami aztán tényleg az abszurd remixek non plusz ultrája lehetne, amikor Frank Sinatra és Biggie számait keverték össze egy egész albumon keresztül Bed Stuy Meets Blue Eyes címmel. Akárki akármit mond, szerintem nagyon fasza kis album lett.
- Juicy - New York, New York
- Everyday Struggle - A Day In The Life Of A Fool
- Come On - My Way Of Life
- Hypnotize - Little Green Apples
Christopher Wallace mindössze 3-4 évig volt reflektor fényben, mégis olyant alkotott, ami kitörölhetetlen a hip hop történelem könyvekből. Nyugodj Békében Big Poppa!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése