Amióta megjelent a róluk szóló film gyakorlatilag a csapból is ők folynak, ezért tartottam magam eddig, hogy nem írok külön róluk. A hétvégén azonban beválasztották őket a Rock and Roll Hall of Fame-be, így most már nem várhatott tovább ez a bejegyzés.
Ha azt mondom gangsta rap (vagy ahogy ők hívják reality rap), ha azt mondom Compton vagy akár az egész west coast, akkor bizony az első banda akit ki kell emelni az N.W.A. vagyis Niggaz Wit Attitudes.
Forrás: http://globalnews.ca/
Alaposan felkavarták a rap és nyugodtan mondhatom, hogy az egész USA életét a kíméletlenül szókimondó, a nem túl fényes hétköznapokról és társadalmi problémákról szóló számaikkal, amik mai szemmel már nem számítanak különleges dolognak, de akkor bizony még alaposan kiverték a biztosítékot sokaknál. Úttörők voltak, ehhez nem fér kétség. Olyant csináltak, amit addig még senki nem mert bevállalni. Érdemes elolvasni vagy meghallgatni Kendrick Lamar bemutató beszédét, amit szombaton mondott a Hall of Fame ünnepségen. Ebből világosan lejön, hogy mit is jelent(ett) annak a közösségnek az együttes. Az ő megjelenésükig Compton gyakorlatilag nem létezett a zenében, de ahogy sokan megmondták már: "N.W.A. put Compton on the map." Az ő példájuk sok comptoni és hasonló környékről származó srácnak jelentette a kitörés lehetőségét, akik a zenében találták meg a kiutat a gettóból. Olyan nevek köszönhetik közvetlenül nekik a hírnevüket, mint Snoop Dogg, Warren G, Nate Dogg, Tha Dogg Pound, Bone Thugs n Harmony, Eminem, 50 Cent vagy a már említett Kendrick Lamar.
Az életükről tavaly bemutatott filmet aki még nem látta nézze meg, de azért ne vegyetek mindent szentírásnak, ami a filmben történik. Persze sem én, sem Ti nem voltatok ott akkor a filmben bemutatott és be nem mutatott történéseknél, de azért különböző érintettekkel meghallgatott interjúk alapján világosan látszik, hogy sok minden nem vagy nem úgy jelenik meg a filmben, ahogy az valójában történt. A legjobb kritikát a filmről maga Jerry Heller mondta, aki szerint ez egy zseniális film....csak kevés köze van a valósághoz. Szerintem azért ez is erős túlzás, de bizonyos dolgok valóban el vannak ferdítve benne vagy egyáltalán nem is említik őket, ez tény. Ettől még jó film, nézzétek meg!
A történetüket nem is részletezem nagyon viszont az egyik bántóan hiányzó dolog, ami a filmből kimaradt, hogy az alapító tagok közül Arabian Prince-ről egy büdös szó nem esik benne, pedig még a Straight Outta Compton albumon is dolgozott és a turnén is részt vett (egy darabig). A turné közben vált meg csendben és békében a többiektől, mivel egyéb zenei munkáival több pénz keresett, mint amit a N.W.A-vel, így nem látta megérősnek, meg Ice Cube visszatértével kicsit parkolópályára is került. (Ice Cube 1987-ben egy évere elment tanulni Phoenixbe.)
A hosszú bevezető után rátérek a zenére, mert az a lényeg. 1986-ban alakult a banda és 1987-ben ki is adták az NWA and the Posse albumot, ami a címből is sejthetően egy kvázi válogatás volt a banda és cimboráik számaiból. Olyanok szerepeltek rajta, mint például a The D.O.C-t magába foglaló Fila Fresh Crew.
Az első teljes korong, az azóta már legendássá vált Straight Outta Compton 1988-ban került a lemezboltok polcaira. 3,5 millió példányt adtak el belőle csak az USA-ban, ami ebben a műfajban brutális szám, pláne abban az időben. Ezen aztán beletolták a világ arcába a comptoni valóságot rendesen, nem kímélve a rendvédelmi szerveket sem. Nehéz számokat kiemelni, mert szinte mindegyik zseniális volt.
Gyakorlatilag az eredeti felállásban a banda eddig tartott. Ekkora már elhagyta őket Arabian Prince és '89-ben Ice Cube is távozott. Utoljára együtt studióban akkor voltak, amikor The D.O.C. albumának utolsó számát a The Grand Finale-t vették fel.
1990-ben jelent meg a mindössze 5 számot tartalmazó 100 Miles and Runnin' EP, ami tartalmazta a Real Niggaz-t, az első Ice Cube diss songot, annak ellenére, hogy ő említést sem tett róluk az Amerikkka's Most Wanted-on, és ezzel kezdetét vette a szájkarate, amiből erkölcsileg talán Ice Cube jött ki győztesen, de üzletileg mindenki jól járt vele.
1991-ben adták ki a második és egyben utolsó albumukat Efil4Zaggin címmel, ami a Niggaz 4 Life visszafele írva. Dj Yella mondta róla, hogy szerinte (és ezzel egyet is értek) az első album volt AZ album a maga nyers erejével és úttörő mondanivalójával, de zeneileg egyértelműen a második volt a jobb. Ezt az albumot tekinthetjük az általam is nagyon kedvelt G-Funk stílus alapkövének.
Ezzel el is érkeztünk a végéhez, mert 1991-ben Dr. Dre is megpattant, hogy Suge Knight-tal közösen megalapítsa a Death Row Records-t, ami uralta a 90-es évek közepét.
Azt sajnos nem lehet biztosra tudni, hogy a filmben bemutatott újraegyesítési próbálkozások mennyire igazak, valóban voltak-e ilynek vagy csak magukat akarták jobb színben feltüntetni a még élő tagok, mindenesetre nem lett belőlük semmi, mivel Easy-E 1995-ben elhunyt, és ez végleg pontot tett a banda történetének végére. Az mindenesetre beszédes dolog, hogy Easy temetésén mindössze Yella volt jelen...
Anyway az NWA végleg véget ért ekkor. Ice Cube, Mc Ren és Dr. Dre dolgoztak együtt később, illetve az Up in Smoke Tour-on is ott voltak mind, de Yella kimaradt a buliból. Igaz ő Easy halála után egyáltalán nem foglalkozott a zenéléssel tovább, hanem elkezdett pornót rendezni.
Gyakorlatilag a film hozta össze őket ismét, de sajnos nem a stúdióban csak a különböző eseményeken.
Mindenesetre eredményeiket és amit a hip hop-ért tettek nem lehet elvitatni tőlük. Abszolút megérdemlik a Hall of Fame tagságot, amihez ezúton is gratulálok.
